Vajon miért játszottak olyan gyengén az előző vb döntősei? Mik voltak azok az események, ami miatt kiestek az olaszok és a franciák? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a válaszokat ebben a publikációban.

Mint ismeretes két olyan nagy hagyományokkal rendelkező válogatott is kiesett, akit a végső győzelemre is esélyesnek tartott a világ. Természetesen az olasz- és a francia labdarúgó válogatottra gondolok…

Előbb az elmúlt világbajnokság  ezüstérmesével, a franciákkal kezdem az elemzést.

Franciaország:

- Az első hiba – sokak szerint – az volt, hogy Raymond Domenech francia szövetségi kapitány kihagyott olyan játékost a vb-re utazó keretből, mint Patrick Vieira, Samir Nasri és a Real Madridban mellőzött csatár tehetséges, Karim Benzema.

- A szövetségi kapitány megosztó személyiség, rengetegen kritizálták hazájában és azon kívül is. Lehet, hogy nem véletlenül… Nem tartják nagy kaliberű edzőnek!

- Kiöregedett és vissza is vonult egy generáció (Zinedine Zidane és társai). Thierry Henry maradt egyedüli hírmondónak az 1998-as világbajnok válogatottból.

- Az új generáció, pedig még nem tudott felnőni a feladathoz (Johann Gourcuff, André-Pierre Gignac, stb.) és a befutott sztár játékosok nem hozták a legjobb formájukat gondolok itt Djibril Cissére, Franck Ribéryre vagy Nicolas Anelkára.

- Egy újabb pont, hogy a tréner a nemzeti tizenegy gólrekorderének, Thierry Henry-nak csupán a “csodacsere” szerepét szánta, azaz nem biztosított helyet neki a kezdőcsapatban.

- Nem jellemezte összhang a csapatot torna alatt… Elnézést a kifejezésért, de inkább egy “hordához” hasonlított a gárda. Egy jóllakott válogatott benyomását keltették a gallok.

- Rossz volt a taktikai hadrend, mint ez később kiderült, továbbá furcsa volt az, hogy egy ékes játékot játszott egy olyan tradicionálisan támadószellemű nemzet, mint a francia.

- Széthúzás volt jellemző erre az alakulatra, nem véletlen, hogy Anelkát hazaküldte a csoportmérkőzések során Domenech menedzser. Ezt a társak nem is hagyták annyiban és kiálltak mellette. (Mint ismert az újdonsült csapatkapitány Patrice Evra, majdnem összeverekedett az erőnléti edzővel) Innentől kezdve egy hatalmi harc folyt a szakvezetés és a fiúk között. Ennek a francia nép és Domenech itta meg a levét… Meg ugye ismert az a mondás, hogyha nincs egy hullámhosszon a csapat és a vezetőedző akkor nem lehet 11 embert leváltani, ezért általában a szakembert szokták elmozdítani a pozíciójából…

- És utoljára hagytam a véleményem szerinti legnagyobb problémát. Franciaország úgy utazott ki a világeseményre, hogy Domenech irányítja a válogatottat, de időközben a francia szövetség megnevezte, hogy az egykori  válogatott védő és a Bordeaux szakvezetője, Laurent Blanc lesz az új szövetségi kapitány. Így nem tudom, hogyan lehet higgadt fejjel futballozni… (Mert mint mindenhez az életben, a labdarúgáshoz is nyugodt csapat körüli körülmény szükségeltetik!)

Nem mondom, hogy érthető Evráék viselkedése, de ennyi negatív szituáció után, amelyeket felsoroltam nem is csoda, hogy nem volt egységes és jól szervezett válogatott…

Ki gondolta volna, hogy az Uruguay elleni nyitómeccsen a gól nélküli döntetlen a mostani olvasatban az európaiaknak volt hízelgő eredmény…

A jelenlegi szövetségi kapitány: Raymond Domenech

Leendő utódja: Laurent Blanc

A francia válogatott útja hazafelé:

1. csoportmérkőzés: Uruguay – Franciaország       0-0

2. csoportmérkőzés: Franciaország – Mexikó         0-2 (0-0)

3. csoportmérkőzés: Franciaország – Dél-Afrika     1-2 (0-2)

———————————————————————————————————————————————————————–

Olaszország:

- Marcello Lippi sikeredző, nem vitte magával a vb-re Luca Tonit, Fabio Grossot, Alessandro Del Pierot, de még Francesco Tottit sem, akiknek köszönhette az előző tornagyőzelmet (hisz ők alkották az akkori világbajnok gerincét és vitték hátukon a csapatot akkor).

- A válogatott első számú hálóőre, Gianluigi Buffon a világesemény első meccsén megsérült, így nem is tudott védeni később, helyét egy teljesen rutintalan kapus vette át, aki képességeit tekintve meg sem közelíti Buffont.

- A sztárok itt is, mint az előző esetben: CSŐDÖT MONDTAK! Gondolok itt az aranylabdás védőre, Fabio Cannavarora (aki már túl van pályája csúcsán), vagy Alberto Gilardinora a sztárcsatár megközelítőleg nem ontotta úgy a gólokat, mint a klubjában…

- Az itáliaiakat is erős túlzás lenne jól szuperáló alakulatnak nevezni. A franciákhoz hasonlóan ők sem müködtek igazi csapatként. Inkább 11 hidegvérű profiként játszottak és nem harcoltak egymásért a pályán.

- Még egy adalék: a bundabotrány óta egyre csak csökken az olasz futball színvonala, bár erre rácáfolhatna az Internazionale Bajnokok Ligája győzelme, de mint tudjuk az Inter inkább nemzetközi csapat, mintsem olasz. Bár van két olasz játékos a keretben (Marco Materazzi, Francesco Toldo), de ők is a kispadot melegíti folyamatosan…  Szóval ez nem tett jót az olaszok labdarúgásnak!!!

- Még mielőtt az olaszok kiutaztak volna Dél-Afrikába, már a sajtó megszellőztetett egy pletykát, miszerint az országban messiásként tisztelt sztártrénert a vb után a Fiorentinával szép sikereket elérő, Cesare Prandelli. Marcello Lippi legyen a talpán, aki ezek után fel tudja készíteni az “Azzurrit”. Nem is csoda, hogy nagy bukás lett a vége… Akár mennyire is profik ezek a játékosok, azért nem lehet könnyű így a labdarúgásra koncentrálni… A körülmények itt se voltak a legrózsásabbak! Egy biztos, nem véletlenül választottam ezt a címet a jegyzetemnek!

A jelenlegi szövetségi kapitány: Marcello Lippi

Leendő utódja: Cesare Prandelli

Az olasz válogatott útja hazafelé:

1. csoportmérkőzés: Olaszország – Paraguay   1-1 (0-1)

2. csoportmérkőzés: Olaszország – Új-Zéland   1-1 (1-1)

3. csoportmérkőzés: Szlovákia – Olaszország    3-2 (1-0)

Mindkét nemzeti válogatott jól “leégette” magát a tornán és megszégyenülve mehettek haza a csoportmeccsek után, mivel nem jutottak be a kieséses szakaszba (a legjobb 16 közé se sikerült jutni az előző vb döntőseinek)…